Már megint...

Szóval ismét ott voltam, ahol a part szakad. A szakács bejegyzés után, úgy értem. Mert hiába lenne szép, meg jó, de az az egyetlen ellenérv bizony lerombolja az egész tervet. Most csak így logikusan belegondolva, egész héten egy nap lenne szabad, ha ugyan egyáltalán. Tudom, hiszen konyhán dolgozom. Szóval ha családom lesz, mert ugye szeretnék majd egyszer... Szóval. Ha gyerekeim lesznek, mit mondok vasárnap nekik? Bocs, anyuci ma se megy veletek kirándulni, mert dolgozik. Mint minden vasárnap. Ehh. Nem pálya, de tényleg. De ma... megint megvilágosodtam. Sokadszorra, tudom. Nevetséges az egész, amit csinálok, jajj tudom. Meg unalmas is, hát még nekem. Úgyhogy ti csak ne nyavalyogjatok.
Művész kellék bolt. Ha most nekiállok spórolni, mint állat, akkor van rá esélyem. Ugyanis itt vagyunk egy tizenötezres egyetemi városban (az egyetemnek ráadásul van művészet szaka is), és egyetlen egy darab normális művész-ellátó nincs az egész városban. Ami engem személy szerint kiborít, nem tudok sehol egy Ingres-papírt venni, egy Lyra ceruzát... Csak a Koh-I-Noor, amit viszont nem annyira preferálok. Na, de ez egyéni szociális probléma. Ennek két igen nagy előnye lenne: üzlet, ami a sajátom, vállalkozás, pénzforrás (befektetés... rizikó... nna hagyjuk az ilyet, bár fontos tényező ez is), a másik előny pedig az, hogy a saját rajzfelszerelésemet is nagykeráron szerezném be :D Ami azért nem mindegy.
Nagyon beleéltem magam, égre egy konkrét terv, a fény az alagút végén. Ezt nyolcvan éves koromig tudnám csinálni, hiszen semmi megerőltető nincs benne fizikailag. Na de, a tervezet maga legyen egy másik bejegyzés témája, hogy mit hogyan is képzelek el. Ugyanis sajnos konkrét elképzeléseim vannak. Édesapám azt talált mondani, hogy csináljuk meg közös befektetésként. Ami nem lenne rossz... Még annyi van hátra, hogy kiderítsük, hogy állandó lakcímmel hogyan lehet munkát vállalni hivatalosan, azután főnököt szekálni, hogy ugyan legyen már olyan tüneményaranybogár, és jelentsen már be, hiszen nem állapot, hogy itt vagyok húsz évesen, és hivatalosan nem is dolgozom. Plusz egy üzlet megnyitásnál nem hiszem, hogy ne lesnék majd meg, honnan is van nekem erre gempa. Na de, jövő zenéje. Fény az alagút végén. Mostantól erősen rajta leszek a dolgon.

Két napja baromi meleg van, fülledt az idő, szétmegy a fejem. Sírhatnékom van lassan, az algopirin sem segít.